Egy évvel ezelőtt sem mentem el a delphoi jósdába a tippekért (talán a december végi számvetést ezért sem végezhettem el maximális elégedettséggel és sikerrel), de hagyománytisztelőként idén is „kötelességemnek érzem”, hogy a jósgömb mélyére nézzek, s megtegyem jövendöléseimet. Vannak vállalható jóslatok, olyanok, amik komoly eséllyel megvalósulhatnak idén, de merészek is, amelyek megtörténte alighanem csoda kategória lenne! Lássuk, szerintem milyen futballévünk lesz 2022-ben!

 1. Jóslat: Az Eb győztes olaszok zsinórban a második világbajnokságot hagyják ki!

A legutóbbi két Európa-bajnokság győztese is elszórakozta a vb selejtezők hajráját, így Olaszország és Portugália is pótselejtezőre kényszerül – az európai hadszíntéren Skócia, Ukrajna, Wales, Ausztria, Oroszország, Lengyelország, Svédország, Csehország, Észak-Macedónia és Törökország társaságában. Emlékezhetünk: az olaszok Svájc ellen csupán két 0-0-s döntetlenre voltak képesek, miközben mindkét meccsen kihagyott Jorginho egy-egy büntetőt (az Aranylabda szavazásnál, meg úgy a BL és Európa-bajnok olasz középpályás idei teljesítményének értékelésénél ezt valahogy nem vették figyelembe…), s a portugáloknak is saját kezükben volt a sorsuk, de a záró két meccsükön, az írek és a szerbek ellen mindössze egyetlen pontot szereztek. A történelmi hűség kedvéért ugyanakkor megemlítem, hogy az odavágón Cristiano Ronaldo a hosszabbításban megszerezte a teljesen szabályos győztes gólt, amit a játékvezető teljesen érthetetlen módon nem adott meg. Ha akkor a portugálok nyernek, most nem lenne miről beszélni. Így viszont van. A pótselejtező lebonyolítása eltér a korábbitól, amikor még csak egy párharca volt a csapatoknak. Most 12 válogatott pályázik három helyre, ezért két párharcot kell nyerni a világbajnoki részvételért. És itt jön a csavar. Ha a papírformának megfelelően Olaszország elintézi Észak-Macedóniát, Portugália pedig a törököket, nos, csúcsderbire kerül sor – na, nem Katarban, hanem Katarért. Kezdjünk barátkozni a gondolattal: vagy Portugália, vagy Olaszország nem lesz ott a decemberi világbajnokságon!

Kézen fekvő lenne és adná magát, hogy a friss Eb győztes olaszokat tartsuk a párharc favoritjainak, akik egyébként a 2018-as vb-ről is szégyenszemre lemaradtak – ki ne emlékezne a kapuslegenda, Gianluigi Buffon azóta közkedvelt mémmé vált sírós arcára a svédek elleni pótselejtező után? Megtörténhet ez a blama egymás után kétszer? Amilyen színtelen-szagtalan focit bemutatott a nyári tornagyőzelem óta a Squadra Azzurra, simán benne van a pakliban. (Elég legyen annyi: az Eb után még öt vb selejtezőt játszottak az olaszok, ebből egyet tudtak csak megnyerni, a litvánok elleni hazait, míg a két svájci meccs mellett a bolgárok ellen és Észak-Írországban is csak egy döntetlenre futotta az erejükből…) A portugáloknál még mindig ott van Cristiano Ronaldo, aki a legkritikusabb pillanatokban továbbra is képes hátán cipelni klubcsapatát és a válogatottat is – ő simán jelentheti a különbséget. S akkor még nem beszéltünk az élete formájában futballozó Bernardo Silváról, a fonalat végre Lipcsében is elkapó André Silváról, s a Premier League élcsapatainak üdvöskéiről: Rubén Díasról, Joao Cancelóról, Bruno Fernandesről és Diogo Jotáról, akik kivétel nélkül mind kiváló formában indították a 2022-es esztendőt. Az olaszoknál a Bonucci-Chiellini páros nagy dobása a tavalyi Eb volt, ők már a Juvéban sem tudnak konzisztens jó formát hozni, a jelenlegi állomány egyik legértékesebb kincse, Federico Chiesa meg a közelmúltban megsérült, ki tudja, milyen állapotban lesz a március végi selejtezőkön. Egyénileg feltétlenül jobb játékosokból állnak a portugálok, de ezt a pályán is be kell bizonyítaniuk – ők kiestek azok ellen a belgák ellen az Eb-n, akiket aztán az olaszok elintéztek… Persze jó móka lesz, ha akár az észak-macedón, akár a török csapat megvicceli nagynevű riválisát, de a realitás szerint portugál-olasz meccset rendeznek majd Katarért. Ott viszont csak egyikükért szoríthatunk majd. Arrivederci, Italia!

A híres kép, amiből mém készült...

2. jóslat: Kiesik az újgazdag Newcastle United a Premier League-ből!

A pénz rabja, akinek van arabja – a Newcastle Unitednak pedig immár mindkettő van, hiszen október óta dúsgazdag szaúd-arábiai cég kezébe került a klub, az új tulajdonost pedig Jaszir al-Rumijannak hívják. A korábbi tulaj, Mike Ashley 14 év után eladta a klubot, ahová valószínűleg nagyrészt ő züllesztette le – a jelenlegi kiírásban is csak vergődik a Newcastle, még Karácsony előtt megtörtént a rég várt edzőváltás is. A fiatal és ambiciózus Eddie Howe érkezett a középszerűségből kitörni képtelen Mark Hughes helyére, s eddig nem is végez rossz munkát, de talán ő is belátja már a Ripacsok című magyar filmklasszikusból is ismert, szállóigévé váló mondást: Egyedül nem megy! Hogy mennyire lesznek ripacsok a társak, a jövő zenéje, de néhányan már megérkeztek a felmentő sereg tagjai közül. Az első fecske a „szarkáknál” Kieren Trippier, akit a honvágy csábított haza Angliába az Atletico Madridtól, ahol a bajnokcsapat egyik kulcsembere volt. Jövőre is bajnok lehet: a másodosztályban… Egyik riválisuktól is „loptak” már játékost a „szarkák” (hiába, a becenév is kötelez…): a Burnleytől 25 millió fontért érkezett az új-zélandi válogatott Chris Wood, aki a Premier League-ben már 50 gólnál jár. Nem egy Alan Shearer, de már önmagában az erősítés, hogy az ő megszerzésével gyengítették az egyik riválist. A Sky Italia szerint az Atalanta balhátvédje, Robin Gosens is Newcastle-ba tart. Ő az a játékos, aki nem égett németként az Eb-n, mint a Reichstag; a jobbak közé tartozott, évek óta kiváló futballt reprezentál Olaszországban, s óriási fogása lehet a szűnni nem akaró szaúdi pénzcsapnak.

Biztosak lehetünk abban, hogy a költekezés itt még nem ér véget, de én most elég bátor leszek: a Newcastle, mely jelenleg, 21 meccs után 2 győzelemmel (!!!), mindössze 15 pontot szerezve kiesőhelyen szerénykedik, nem fog megkapaszkodni az első osztályban! Még a bűn rossz Norwich-nak is van már négy győzelme… Jelenleg a „wood-talanított” Burnley az utolsó, de a koronavírusos halasztások miatt hárommal (!!!) kevesebb meccset játszott eddig az „Új Kastélynál”. A „pandé miatt” egyelőre kevésbé érdemes a tabellával foglalkozni, szinte minden kiesőjelöltnek van elmaradt meccse, de az valószínűsíthető, hogy a Newcastle a Watforddal fog leginkább harcolni a bent maradásért – a „lódarazsaknál” éppen a minap váltak meg Claudio Ranieritől; bármennyire is szimpatikus a Leicester City-vel 2016-ban a futballtörténelem egyik legnagyobb csodájaként angol bajnoki címet szerző menedzser, tényleg nem festett jól az utóbbi időben a Watford… Jelenleg a Rafa Benitezt a közelmúltban menesztő Everton és a tavalyi meglepetéscsapat, a Leeds United sem lehet nyugodt, mint ahogy az újonc Brentford is bajba kerülhet egy gyengébb tavasszal, de én a Newcastle kiesését vizionálom, mely tanulságként is szolgálhat: a pénz nem biztos, hogy boldogít... Bár fő az optimizmus, ezért a Newcastle számára egy jó hírem mindenképpen van: még néhány igazolás és sétagalopp lesz jövőre a másodosztály megnyerése… (Csak oda ne kozmáljon, miután megfőtt – mármint ez az optimizmus…)

3. jóslat: Lionel Messi három Aranylabdát nyer idén! Pep-pé verik a mezőnyt: BL győztes lesz a Manchester City!

Maradjunk Angliában és egy másik dúsgazdag klubnál… A Manchester City megérett arra, hogy Bajnokok Ligáját nyerjen! Az elmúlt években játszott elődöntőt, veszített finálét, ostoba módon bukott el negyeddöntőket; bár nem egyszer közel került már a trófeához, de egy banánhéjon mindig elcsúszott. 2016 óta, mióta Pep Guardiola átvette a klub irányítását, sokszor gondolhattuk úgy, hogy ez a City tökéletes gépezetet alkot. Valóban nem volt messze a tökéletestől. Igen, valódi kilencese még mindig csak egy van, s Gabriel Jesus sem mindig befejező csatár. Ám amíg olyan játékosaid vannak, mint Foden, Grealish vagy Sterling… Középen meg Gündogan, Bernardo Silva és Kevin de Bruyne… Hátul meg Joao Cancelo, Rubén Días és John Stones… Nincs mitől félniük, tőlük viszont lehet! Mert Pep Guardiola például Jose Mourinhóval ellentétben még nem veszítette el a varázsát. Jó edző, aki fontos pillanatokban a Bayern és a City kispadján sem mindig hozott jó döntéseket. Hihetetlen, de szerény személye immár 11 éve vár egy újabb BL győzelemre.

Merész azt kijelenteni, hogy a Manchester City biztosan megnyeri a Bajnokok Ligáját idén, mert nagyon komoly riválisai vannak. A Real Madrid támadó formációjától, a Benzema-Vinicius kettőstől például retteghet egész Európa! Első körben a PSG, akik szintén BL-t akarnak nyerni, de a sorsolás szeszélye a spanyol rekordbajnokot sodorta az útjukba – ebből pedig így bármi lehet… Aztán ott van a Bayern München, ahol tudják, ahhoz, hogy Robert Lewandowskinak összekuporgassanak egyetlen nyavalyás Aranylabdát, legalább három Bajnokok Ligáját kell nyerniük – egyazon évben… És akkor a címvédő Chelsea-ről, meg a Szalah kirobbanó formájára is építő Liverpoolról nem is beszéltünk. Szóval erős a konkurens mezőny: őket kell „pep-pé” vernie a Citynek. Szerintem sikerülhet nekik.

4. jóslat: A Leipzig végre trófeát nyer!

A Leipzig sem az a team, amelyik feltétlenül a történelmére lehet büszke, bár rövid idő alatt rendesen felforgatta a Bundesliga állóvizét a kelet-német csapat. A 2009-ben alapított klub az ötödosztályból indulva lépett szintet szinte évről évre, a 2016/17-es szezont már az első osztályban kezdte, s az első pillanattól kezdve az élmezőnybe tartozik (hatodik helyezésnél hátrébb még nem végzett, ami nem kis bravúr)! Eddig a csúcs a bajnoki és kupaezüst, na meg a Bajnokok Ligája elődöntő volt, ahova 2020 tavaszán/nyarán (a járvány első hulláma miatt augusztusra tolódott a BL végső fázisa), a Tottenham és az Atletico Madrid testén keresztül jutott a klub. A Bayern München árnyékából hosszú távon nem könnyű kitörni, ez idáig a Lipcsének sem sikerült, ám idén olyan lehetőséget kaptak Gulácsiék, amit egyszerűen nem szalaszthatnak el: a német kupából szinte minden komolyan vehető és számukra nehezen verhető rivális kizúgott! A Bayern München még az ősszel kapta történelme egyik legcsúnyább sallerjét: a Borussia Mönchengladbach 5-0-lal páholta el a legerősebb kezdőjével felálló bajorokat. Ha valaki azt hitte, ezután rutinból végigveri a mezőnyt a Gladbach, nagyot tévedett: a következő körben, a múlt héten a második ligás Hannover megálljt parancsolt nekik egy 0-3 formájában. A müncheniekkel egy körben a Bayer Leverkusen is kipottyant a sorozatból: a gyógyszergyári alakulatnak a migrén okozta fejfájásra a szintén alsóbb osztályú Karlsruhe írta fel a receptet. A nyolcaddöntőben a Borussia Dortmund is kikapott a St. Pauli ellen, így a legjobb nyolc közé a német első osztályból a télen Schäfer Andrással megerősített Union Berlin (aki nem dacból, mégis DAC-ból igazolt Németországba, muhaha…) a Freiburg, a Leipzig és a Bochum került, míg a Hannover, a St. Pauli, a Karlsruhe és a Hamburg a másodosztályt képviseli a negyeddöntőben.

„S elhulltanak legjobbjaink a hosszú harc alatt”, írja Vörösmarty Mihály a Szózatban. Nos, valakinek hosszabb, valakinek rövidebb volt ez a harc, de a legjobbak valóban elhulltak. A Leipzig sosem kezdte még ilyen rosszul a Bundesliga idényt rövid történelme során, az ősszel edzőváltás is volt már, mégis most lehet a legnagyobb esélyük végre trófeát nyerni – Domenico Tedescóval a kispadon, Gulácsi Péterrel a kapuban, Willi Orbánnal a védelemben és Szoboszlai Dominikkel a középpályán, ha kicsit is komolyan veszik a kupát, ez sikerülni fog! (Csak aztán nehogy őket csapják kupán…)

Immár hat magyar játszik a Bundesligában!!!

5. jóslat: Jose Mourinhót Rómából kirúgják, de a Vatikán válogatottja állást ad neki; a Szent Péter téren kedvére „parkoltathatja a buszt” Pontot szerzünk a Nemzetek Ligája A divíziójában!

Sajnos világbajnokságon idén sem látjuk Aranylábú fiainkat (hozzászokhattunk már: az 1986-os, keserédes emlékű részvételünk óta nyolc tornát rendeztek nélkülünk. Borzasztóan sokat…), ettől még rangos meccseink lesznek idén, még hozzá a bravúros 2020-as Nemzetek Ligája szereplésünk miatt. Akkor, még a B Ligában szerepelve a szerbek, az oroszok és a törökök előtt végeztünk, s megnyertük a divíziót. Most azt hagyjuk, a riválisok komolyan vették – e ezt a sorozatot, az legyen az ő bajuk, mindenesetre az beszédes és szomorú, hogy a szerbek ott lesznek a vb-n, a másik két megelőzött csoportrivális meg pótselejtezőt játszhat. Na de mindegy. Mi kivívtuk, hogy Európa krémjével rúghassunk labdába. De szó szerint! Merthogy jó magyar szokás szerint megint belecsaptunk a lecsóba, és a legkeményebb csoportba kerültünk. Hát hova máshova kerültünk volna… Megkaptuk az Eb győztes olaszokat, az Eb ezüstérmes angolokat és az Eb után újra a németeket. Az olaszokkal 2007 óta nem találkoztunk, akkor a Várhidi-éra legnagyobb győzelmét könyveltük el, amikor barátságos meccsen megvertük őket. Gera Zoli ott és akkor csinált hülyét a friss világbajnok és Aranylabdás Fabio Cannavaróból, amikor akart… Abból a meccsből természetesen ne induljunk ki. Az angolok és a németek ellen frissebb élményeink vannak. Ki ne emlékezne rá: a németek majdnem kiestek ellenünk, szinte az egész meccsen futottak az eredmény után, aztán a végén saját szögletzászlójuknál passzolgattak. Ilyet az a csapat csinál, aki húzza az időt… Az angolok Budapesten elvertek minket, mint jég a határt, de a Wembleyben helyt álltunk és 1-1-et játszottunk: a csoportot imponáló magabiztossággal megnyerő britek egyetlen kisiklása a mieink elleni meccs volt az egész vb selejtező sorozatban.

Az Európa-bajnokságon és az angolok, na meg a lengyelek ellen látottak alapján én meg merem kockáztatni, hogy ebből a borzasztóan nehéz csoportból sem pont nélkül fogunk kizúgni a B divízióba. Szerintem egyébként az sem lenne ciki, Izland például nem szerzett pontot a belga, angol, dán hármas társaságában. Nekünk viszont fekszik az a foci, amikor nem nekünk kell dominálni, nincs nálunk a labda, stabilan tudunk védekezni, s néhány gyors kontrából tudunk veszélyt teremteni az ellenfél portája előtt. Ehhez megvannak az embereink, s hazai földön, főleg, ha a Betis-Sevilla spanyol kupameccsen történt botrány miatt (az egyik Sevilla játékost a lelátóról megdobták egy körülbelül 50 cm-es pvc-vascsővel…) nem zárják be a Puskás Stadiont (tekintve, hogy mindenért is a magyarokat büntetik…) teltház és 50 ezer magyar szurkoló előtt az olaszok, az angolok, s a németek ellen is lesz esélyünk pontot szerezni. Már csak azért is, mert egyik válogatott sem az albán… (És ha már az Eb: szilveszter vagy újév napján ment felvételről a magyar-francia meccs a tévében. Fiola Attila gólja ugyanannyira volt csodálatos és szépen megkomponált, mint fél évvel ezelőtt! Jól esett újra átélni! Hajrá Magyarország!)

6. jóslat: Madridban a BMV száguld!

Madrid nem az autógyártásáról híres, de nyártól a spanyol főváros utcáin a BMV fog robogni – igaz, talán nem úgy, ahogy ők gondolják. A 300. madridi gólját is megszerző, élete formájában futballozó Karim Benzema és a Carlo Ancelottinál erőre kapó és kiviruló, ördöngős Vinicius Junior mellé alighanem megérkezik Kylian Mbappé is, akinek már minimum féléve Madridban lenne a helye. Ezt megjövendölni látszólag nem nagy bátorság: a francia minden létező platformon kijelentette már, hogy Madridba vágyik, a Real is régóta őt akarja, eleddig csak a sportmenedzser Leonardo tudta megakadályozni a transzfert. Hiába jött Messi, na meg Donnarumma, Ramos, Wijnaldum, Hakimi… Ha valaki Madridba akar menni, azt hagyni kell Madridba menni! Bár a párizsiak még mindig nem mondtak le arról, hogy legnagyobb sztárjukat maguknál tartják, hiszen ígérgetik a kispadra Zidane-t, a pályára meg további erősítéseket, ha az eddigi játszópajtásak nem győzték még meg… Nem tudom…

Talán hazabeszélek (mert én nagyon várom már őt Madridba!), de nehezen tudom elképzelni, hogy az elmúlt fél-egy év huzavonája végül egy új aláírt párizsi szerződéssel fog véget érni… Mbappé a következő tíz év legnagyobb játékosa lesz (még mindig csak 23 éves, de mi mindent elért már karrierje során, ahhoz, hogy felsoroljuk, itt kevés a karakter…), s ha valami csoda folytán Erling Haaland tényleg a Barcelonában kötne ki, az ő párharcaik vetekedne a Messi-Ronaldo félével. De látva a gránátvörös-kékek anyagi helyzetét, én erre egy pesetát nem tennék. A jövendöléseim között legalábbis nem szerepel… (Mint ahogyan az sem, hogy idén már egy Real Madrid meccsen sem alszom el. Szégyen, de ez az év első két hetében nagyjából annyiszor történt meg velem, mint az elmúlt 20 évben. Rögtön az első bajnokin a Getafe ellen, január másodikán, vasárnap; az egy délutáni meccs volt és kikaptunk 1-0-ra. Még cikibb, hogy a következő szombat esti Valencia elleni egykor rangadónak minősülő csörtét is átaludtam. 1-0 után egyszer csak 3-0-t mutatott az eredményjelző, végül 4-1-re nyertünk. Hiába, hirtelen négy gyermekes apukaként, éjszakai etetések és virrasztások mellett talán a prioritás is változik…)

A brazil kontingens

7. jóslat: Zlatan Ibrahimovics könyvet ad ki A hosszú élet titka címmel. Az előszót Dombi Tibor írja hozzá! Minden idők legerősebb Európa Liga mezőnye alakul ki: Juventus, Barcelona, Manchester United…

Az rendesen odavágna, és hatalmas szenzáció lenne, ha a Juventus, Barcelona, Manchester United hármas bármelyike lemaradna a Bajnokok Ligájáról – hát még, ha mindhárman lecsúsznának a BL helyekről. Jelenleg nincsenek jó híreim a szimpatizánsoknak, de az is igaz, hogy nem most kell előkelő helyen állni, hanem majd a végelszámolásnál. És azt is meg kell, hogy említsük, hogy egyik csapatnak sem kilátástalan a helyzete – még csak a bajnoki címük úszott el… A Juventus történelmi mélységekben kezdte az évet, de az Öreg Hölgy ráncfelvarrása szépen, fokozatosan megtörténik. Jelenleg ötödik a táblázaton és ezért (ki gondolta ezt még két éve…) meg kell, hogy dicsérjük őket: a szezon első felét ugyanis inkább az alsóházban töltötték. Az Inter, az AC Milan és a Napoli idén számukra más kaszt (bár az AC Milan ellen éppen a minap játszottak egy olyan 0-0-t, amivel vallatni lehetett volna – a torinóiak kaput találó lövés nélkül abszolválták ezt a kirándulást…), az Atalanta lehet az az ellenfél, akikkel reálisan harcolhatnak a negyedik helyért – de én a bergamóiakat erősebbnek érzem. Minden esély megvan arra, hogy a Juventus jövőre csak az Európa Ligában indul!

A Barcelona sem most éli történelme legfényesebb éveit: a nyáron elveszítette Messit, ősszel szégyenszemre kiesett a Bajnokok Ligája csoportköréből (a Bayern München ellen két meccsen hatot kapott, s a hat meccsen összesen két gólt szerzett…), s egyelőre a hazai pontvadászatban sem brillírozik. A Real Madrid például egy meccsel többet játszva, de 15 ponttal előzi (volt ez néhány napja még 17 is…). Több, mint 20 éve vagyok Real fanatikus, de ekkora fórra nem emlékszem… Azért van három kapaszkodójuk. Az egyik, hogy Ronald Koemantól megszabadultak, még az ősszel kirúgták. A másik, hogy Xavi érkezett a helyére, aki ismeri a klubot, mindenki tiszteli, ezért a bizalmat is meg fogja kapni, s aki bátran ad lehetőséget a fiataloknak – mint anno egy bizonyos Pep Guardiola. (És egyébként vannak is tehetséges fiatalok a keretben, ez néhány meccsen már kiderült!) A harmadik, hogy sűrű a mezőny, tulajdonképpen csak a Real Madrid és a Sevilla húzott el – jelenleg a Betis és az Atletico Madrid is előzi a Barcelonát, de az állás szinte fordulóról fordulóra változik. Mögöttük is ott van még a Real Sociedad, a Villareal, meg az Athletic Bilbao, akikkel mindig lehet számolni, szóval minden esély megvan rá, hogy a Barcelona jövőre csak az Európa Ligában indul!

Nem áll jól a Manchester United szénája sem… A városi rivális City innen már csak elbukhatja a bajnoki címet, a Liverpool sétagaloppban befut a második helyre, s betlizhet mostanában bármennyit a Chelsea, szerintem a bronzérmet biztosan megkaparintják. Így egy hely marad kiadó, amire a West Ham United, az Arsenal, a Tottenham és a Manchester United is bejelentkezett. A „kalapácsosok” kerete nem elég mély ahhoz, hogy a csúcsokat ostromolják (ettől függetlenül David Moyes legénysége hatalmas kalapemelést érdemel!), A másik két londoni csapat elképesztően mélyről kapaszkodott fel, s már az csoda, hogy a BL indulásért küzdhetnek. A United ilyen mélyen nem volt, de igazából egész szezonban rosszul néznek ki, pedig játékosállományuk erősebb mindhárom riválisnál. Az óévet már nem Solksjaer vezényelte le, de egyelőre Ralf Ragnick is csak keresi a csapatát, s óriási szerencséje, hogy ebben az útkeresésben eddig olyan csapatok jöttek szembe, mint a Norwich, a Newcastle, a Burnley és a Brentford, mert így legalább nagyjából jöttek a pontok, még ha a játékuk nem is volt meggyőző. Most éppen negyedikek, de különböző meccsszámokkal négy csapat is négy ponton belül van mögöttük, biztonságban egyáltalán nem érezhetik magukat – minden esély megvan rá, hogy a Manchester United jövőre csak az Európa Ligában indul! Ez esetben kizártnak tartom, hogy Cristiano Ronaldo marad ősszel is az Old Traffordon, mert a jövő héten a 38. életévét (!!!) is megkezdő portugál futballhérosz pályafutása utolsó éveit biztos, hogy nem az Európa Ligára szeretné fecsérelni. Mint a sorozat gólkirálya (aki azon a fronton idén is hasít!), ő a Bajnokok Ligájára született!

Egyébként január végén nagyon könnyű okosnak lenni, de abban biztosak lehetünk, hogy amikor nagyon ég a ház, a legnagyobb csapatok mindig odateszik magukat. A rutin, a pénz és a minőség sok mindenre elég szokott lenni – simán megtörténhet, hogy a Juventus, a Barcelona és a Manchester United csapnivaló éves összteljesítménnyel, de a hajrában megfelelő hozzáállással és kis szerencsével befut a Bajnokok Ligáját érő helyek egyikére!

Cristiano Ronaldo nehezen viselte, hogy a Brentford ellen lecserélték...

8. jóslat: Anglia megnyeri a katari világbajnokságot!

A futball „feltalálói”, akik mindössze egyetlen világbajnokságot nyertek eddig? Jó vicc? Reményeim szerint addigra már a kiesőjelölt Everton kapuvédőjét, Jordan Pickfordot felváltja a válogatott hálóőreként az Arsenal idén fantasztikusan védő kesztyűse, Aaron Ramsdale, a védelem legalább olyan jól fog működni, mint 2021-ben (a tavalyi 19 meccsből csak ötön kaptak gólt!), a csikók, mint Foden, Grealish és Mason Mount még inkább beérnek és Southgate-nak is több esze lesz annál, minthogy sorsdöntő pillanatokban az egész tornán a padon jegeltetett Rashforddal, Sakával és Jadon Sanchóval rúgassa a büntetőket… Tényleg, milyen erős játékoskerete lehet a briteknek, ha ők hárman nem férnek be a csapatba???

Egyébként éppen Southgate lehet a fékező tényező: vajon megvan-e a tapasztalata, tudása, intelligenciája ahhoz, hogy ő legyen Anglia második világbajnok szövetségi kapitánya? Az elmúlt 20 évben is voltak elképesztő spílerek az angol futballban (a teljesség igénye nélkül: Alan Shearer, Robbie Fowler, Michael Owen, Rio Ferdinánd, John Terry, Ashley Cole, Paul Scholes, David Beckham, Frank Lampard, Steven Gerrard és Wayne Rooney), de mindig hiányzott valami extra az angoloktól. Ebben a jelenlegi csapatban hatalmas potenciál rejtőzik és Gareth Southgate 2016-os kinevezése óta mintha valami megváltozott volna. Négy éve a vb-n már negyedikek lettek, tavaly az Eb-n már ezüstérmesek… Idén jöhet az arany? Azért ehhez bizonyára a címvédő franciáknak, a 2002 óta az újabb aranyra mindhiába ácsingózó braziloknak, az újjáalakuló németeknek, a sokra hivatott, mégis semmit nem nyerő belgáknak, a végre Messivel is tornát nyerő argentinoknak és a fiatalos spanyoloknak is lesz egy-két szavuk…

Az angolok küzdenek majd az aranyér, de hogy a Kedves Olvasónál meg ne jelenjen az aranyér, be is fejezem idei jós-latolgatásaimat. Te milyen futballesztendőt vársz? Az én tippjeimből szerinted van valaminek realitása? Áldott, kegyelmekben gazdag, egészségben és szeretetben megélt újesztendőt és fantasztikus futballélményeket kívánok Mindenkinek!

Kevesebb hamburger és több foci - A Real Madridban látott Eden Hazard kevés lesz az Édenhez a belgák számára...