Egy hónap el is telt már 2023-ból, ideje, hogy átnézzük és összegezzük a tavalyi évre tett „jóslatolgatásaimat”, és megtippeljem az idei év eseményeit. Elöljáróban legyen elég annyi: 2022-ben sok esetben eléggé vakon voltam, idén pedig néhány merészebb tippet is bevállalok! Tartsatok velem!

Az öt legjobb 2000 óta született futballgéniusz - nagy örömünkre a statisztikák alapján Szoboszlai Dominik is köztük van...

Tavalyi tippek (vastagon szedem, amit szó szerint idézek és egyfajta tételmondatai is lehetnének a tavalyi jóslatoknak…)

1. jóslat: Az Eb győztes olaszok zsinórban a második világbajnokságot hagyják ki!

Az első tippem máris megvalósult, igaz, én egyáltalán nem ilyen forgatókönyvet vizionáltam. Miután az olasz és a portugál válogatott szerencsésen elszórakozta a vb selejtezőit, tudvalevő volt, hogy két pótselejtezőt kell játszaniuk, ha Katarban akarnak tevegelni, a másodikat viszont egymás ellen – feltéve, hogy előtte sikerrel veszik az észak-macedónok és a törökök által jelentett akadályt. A portugálok ellen nem a taljánokat tartottam esélyesebbeknek: „Amilyen színtelen-szagtalan focit bemutatott a nyári tornagyőzelem óta a Squadra Azzurra, simán benne van a pakliban.” Mármint, hogy lemaradnak a vb-ről. Nos, a portugálok ellen már játszaniuk sem kellett, hiszen az Eb címvédő olaszok már Észak-Macedónia ellen elhasaltak… Szóval részeredményben tévedtem, de a végeredményt azért mégiscsak eltaláltam… :) „Persze jó móka lesz, ha akár az észak-macedón, akár a török csapat megvicceli nagynevű riválisát, de a realitás szerint portugál-olasz meccset rendeznek majd Katarért. Ott viszont csak egyikükért szoríthatunk majd. Arrivederci, Italia!” A közel-keleti oázisokból csak a gyermeki „oá-zások” maradtak; újratervezés szükségeltetik, mert ez a csizma még túl nagy volt az olaszok lábára…

Ilyen generáció nem születik évente: Nesta, Maldini, Cannavaro, Totti, Del Piero, Filippo Inzaghi...

2. jóslat: Kiesik az újgazdag Newcastle United a Premier League-ből!

Ennél nagyobbat nem is tévedhettem volna… Jelenleg a dobogóért és a Bajnokok Ligája indulásért teper az a csapat, amiről alig egy évvel ezelőtt határozottan kijelentettem: „a Newcastle, mely jelenleg, 21 meccs után 2 győzelemmel (!!!), mindössze 15 pontot szerezve kiesőhelyen szerénykedik, nem fog megkapaszkodni az első osztályban!” És még itt sem fejeztem be a hülyeséget: „… a Newcastle kiesését vizionálom, mely tanulságként is szolgálhat: a pénz nem biztos, hogy boldogít... Bár fő az optimizmus, ezért a Newcastle számára egy jó hírem mindenképpen van: még néhány igazolás és sétagalopp lesz jövőre a másodosztály megnyerése…” Biztos voltam abban, hogy ez a Newcastle menthetetlen… Nagyot fordult a világ azóta a Szarkák háza táján: a 2021 decemberében érkező fiatal és ambiciózus Eddie Howe vezetésével simán meglett tavasszal a bent maradás, a 11. helyen végeztek, meglepően magas pozícióban, mindezt úgy, hogy 2022-ben a bajnokságból még hátralévő 19 meccsükből 12-t megnyertek. 2022 januárjában az újonnan szaúdi kézbe kerülő újgazdag klub kilátástalan helyzetben volt, de alaposan rám cáfoltak… Az új évad kezdetén a top 10 elérése egyáltalán nem tűnt már lehetetlen küldetésnek, de főleg a Liverpool, Chelsea duó vesszőfutásának köszönhetően ennél jóval magasabb célokat is kitűzhetnek maguk elé. Most már nem különösebben számítana meglepetésnek a 4. hely, fél távon túl a dobogón állnak! Hogy miért? Mert a tavaly kieső Burnleytől megszerezték a Premier League egyik legjobb kapusát, Nick Pope-ot, aki a Fabian Schar, Kieran Trippier fémjelezte védelemnek is stabilitást ad. Húsz meccsen mindössze 11 gólt kaptak (a mihez tartás végett: az éllovas Arsenal 16, a címvédő Manchester City 20, a Manchester United és a Liverpool is 25 gólnál tart…), utóbbi hat meccsén egyet sem, s 12 meccsen nem kapott gólt! Bámulatos! Elsősorban a védelem működik tökéletesen, de azért egyre jobban beilleszkedik Bruno Guimaraes, Miguel Almiron élete formájában futballozik (már 9 bajnoki gólja van), a Real Sociedadtól megszerzett svéd rekordigazolás, Aleksander Isak is jó igazolás lesz hosszú távon és eddig Callum Wilsonra sem panaszkodhatunk. A Newcastle eddig nem azt az utat járja, amin a Chelsea, a Manchester City vagy a PSG végigment, miután rájuk borult Dagobert bácsi összes pénze, de tetszik ez az útirány!

Egy kis fricska az Atletico Madridnak... :)

3. jóslat: Lionel Messi három Aranylabdát nyer idén! Pep-pé verik a mezőnyt: BL győztes lesz a Manchester City!

Pep Guardiola megint nem tanult a hibájából, pedig évek óta olyan kerete van, amivel nem egy, már vagy 3 Bajnokok Ligáját nyerhetett volna. Tavaly az elődöntő jelentette a végállomást a City-nek, ahol kézben tartották a Real Madrid elleni párharcot, de nagyon buta módon megint elvéreztek. Pedig mindenük megvolt a sikerhez, és ezt meg is fogalmaztam. „A Manchester City megérett arra, hogy Bajnokok Ligáját nyerjen! Az elmúlt években játszott elődöntőt, veszített finálét, ostoba módon bukott el negyeddöntőket; bár nem egyszer közel került már a trófeához, de egy banánhéjon mindig elcsúszott.” És ezeken a banánhéjakon mindig felszínre kerültek Guardiola gyengeségei… „Jó edző, aki fontos pillanatokban a Bayern és a City kispadján sem mindig hozott jó döntéseket. Hihetetlen, de szerény személye immár 11 éve vár egy újabb BL győzelemre.” Ez a 11 immár 12 év, és bár olcsó poén lenne idén is az ő győzelmüket megtippelni, attól még tény: Erling Haalanddal megerősödve idén is ők az egyik legnagyobb favoritjai a sorozatnak. A végső győzelemhez lehet, el kellene engedni a Premier League-t, ami egyébként is kicsúszóban van a kezükből (erről majd később…), és csak a BL-re fókuszálni – szerintem mindenki megbocsátaná a spanyol mesteredzőnek, ha végre a nagybecsű, és régóta üldözött trófeát vinné haza az angol bajnoki cím helyett…

Puskázott a Real Madrid, és végül ők nyerték meg a BL-t...

4. jóslat: A Leipzig végre trófeát nyer!

Ez nem is tűnt annyira nagy jóslásnak, mégsem sokon múlt, hogy végül nem jött össze. „A Bayern München árnyékából hosszú távon nem könnyű kitörni, ez idáig a Lipcsének sem sikerült, ám idén olyan lehetőséget kaptak Gulácsiék, amit egyszerűen nem szalaszthatnak el: a német kupából szinte minden komolyan vehető és számukra nehezen verhető rivális kizúgott!” És hát, valóban! Kiesett a Bayern München, a Dortmund, a Mönchengladbach, a Leverkusen is… A legjobb nyolc közé négy másodosztályú csapat is bekerült! „A Leipzig sosem kezdte még ilyen rosszul a Bundesliga idényt rövid történelme során, az ősszel edzőváltás is volt már, mégis most lehet a legnagyobb esélyük végre trófeát nyerni – Domenico Tedescóval a kispadon, Gulácsi Péterrel a kapuban, Willi Orbánnal a védelemben és Szoboszlai Dominikkel a középpályán, ha kicsit is komolyan veszik a kupát, ez sikerülni fog! (Csak aztán nehogy őket csapják kupán…)” A döntőt a Freiburggal vívta a Leipzig, a magyaros rangadón Sallai Rolland gólpasszával vezetett az előző idény meglepetéscsapata, a Lipcse végül tizenegyesekkel nyerte meg története első trófeáját, így ez a jóslatom bejött! Azóta persze Domenico Tedescót is lapátra tették, a hírek szerint ő lesz az új belga szövetségi kapitány. Az év vicce… De miért nem George Leekens???

Fredi Bobic sportmenedzsert kirúgták, mehet vissza Dárdai Berlinbe...

5. jóslat: Jose Mourinhót Rómából kirúgják, de a Vatikán válogatottja állást ad neki; a Szent Péter téren kedvére „parkoltathatja a buszt” Pontot szerzünk a Nemzetek Ligája A divíziójában!

„Az Európa-bajnokságon és az angolok, na meg a lengyelek ellen látottak alapján én meg merem kockáztatni, hogy ebből a borzasztóan nehéz csoportból sem pont nélkül fogunk kizúgni a B divízióba.” Nem csak, hogy nem zúgtunk ki pont nélkül, de az angolokat oda-vissza megvertük, s a németektől is elcsentünk négy pontot. Összesen 10 pontot szereztünk, hajszálon múlt, hogy nem nyertük meg a divíziónkat, és nem jutottunk be a négyes döntőbe. De a siker mikéntjére legalább ráéreztem… „Nekünk viszont fekszik az a foci, amikor nem nekünk kell dominálni, nincs nálunk a labda, stabilan tudunk védekezni, s néhány gyors kontrából tudunk veszélyt teremteni az ellenfél portája előtt. Ehhez megvannak az embereink, s hazai földön, főleg, ha a Betis-Sevilla spanyol kupameccsen történt botrány miatt (az egyik Sevilla játékost a lelátóról megdobták egy körülbelül 50 cm-es pvc-vascsővel…) nem zárják be a Puskás Stadiont (tekintve, hogy mindenért is a magyarokat büntetik…) teltház és 50 ezer magyar szurkoló előtt az olaszok, az angolok, s a németek ellen is lesz esélyünk pontot szerezni. Már csak azért is, mert egyik válogatott sem az albán…” Ezekre a meccsekre örök életünkben emlékezni fogunk, köszönjük szépen!

Az alsó képen szereplőknek valóban több Aranylabdájuk van. Van még bárkinek kedve bántani Maguire-t?

6. jóslat: Madridban a BMV száguld!

„A 300. madridi gólját is megszerző, élete formájában futballozó Karim Benzema és a Carlo Ancelottinál erőre kapó és kiviruló, ördöngős Vinicius Junior mellé alighanem megérkezik Kylian Mbappé is, akinek már minimum féléve Madridban lenne a helye. Ezt megjövendölni látszólag nem nagy bátorság: a francia minden létező platformon kijelentette már, hogy Madridba vágyik, a Real is régóta őt akarja, eleddig csak a sportmenedzser Leonardo tudta megakadályozni a transzfert. Hiába jött Messi, na meg Donnarumma, Ramos, Wijnaldum, Hakimi… Ha valaki Madridba akar menni, azt hagyni kell Madridba menni! Bár a párizsiak még mindig nem mondtak le arról, hogy legnagyobb sztárjukat maguknál tartják, hiszen ígérgetik a kispadra Zidane-t, a pályára meg további erősítéseket, ha az eddigi játszópajtásak nem győzték még meg… Nem tudom… (…)Talán hazabeszélek (mert én nagyon várom már őt Madridba!), de nehezen tudom elképzelni, hogy az elmúlt fél-egy év huzavonája végül egy új aláírt párizsi szerződéssel fog véget érni…” Ezzel a jóslatommal felsültem, de ha hinni lehet a híreknek, Florentino Pérez elnök még mindig nem mondott le erről a teknősbékáról. Sok szurkolótársammal együtt én azt vallom: most már inkább ne jöjjön! Hiába lesz ő a következő évtized legnagyobb csillaga, amit tavaly a Real Madriddal művelt… Ahogy játszott vele… Nem érdemli meg, hogy felhúzza magára a habfehér mezt. Gusztustalan, visszataszító, egyenesen erkölcstelen, ahogy Párizsban maradt. Meg ahogy maradásra bírták… Ő mondja meg, ki játszik, ki az edző, kit kell Párizsba hozni? Ugyan már! Hogy a köztársasági elnök könyörög, hogy ne menjen el??? Madridban nem lehet senki az Atyaúristen – még Cristiano Ronaldónak is távoznia kellett 2018-ban, pedig ő aztán tett le annyit az asztalra, hogy bármit megérdemelt volna. Mbappé maradjon csak Párizsban, nyerje meg a francia bajnokságot, ahányszor csak akarja – a Real Madrid meg közben továbbra is a világ legnagyszerűbb klubja marad… Persze, ha esetleg Mbappé egyszer mégiscsak kiköt Madridban, van az a mennyiségű BL cím és el clásicón szerzett győztes gól, amiért talán megbocsátunk majd neki. Ebben az esetben más lesz a leányzó fekvése – csak arról a leányzóról ki ne derüljön, hogy egyébként férfi… Már bocsánat ezért a poénért. Ami sajnos nem is annyira poén...

Nagyon friss, még ropogós sztori, igaz történet alapján...

7. jóslat: Zlatan Ibrahimovics könyvet ad ki A hosszú élet titka címmel. Az előszót Dombi Tibor írja hozzá! Minden idők legerősebb Európa Liga mezőnye alakul ki: Juventus, Barcelona, Manchester United…

Nem állítom, hogy maradéktalanul bevált volna ez a jóslatom… Egy éve siralmasan állt ez a három topcsapat, de aztán a Juve és a Barca megemberelték magukat, s bejátszották magukat a BL-be – ahonnan ősszel ki is játszották, s idén tavasszal tényleg az Európa Ligában muzsikálhat majd ez a három csapat. A Barcelona és a Manchester United konkrétan egymás ellen meccselnek majd a nyolcaddöntőbe jutásért. Apropó, „Vörös Ördögök”. Velük kapcsolatban legalább nem tévedtem akkorát. „… minden esély megvan rá, hogy a Manchester United jövőre csak az Európa Ligában indul! Ez esetben kizártnak tartom, hogy Cristiano Ronaldo marad ősszel is az Old Traffordon, mert a jövő héten a 38. életévét (!!!) is megkezdő portugál futballhérosz pályafutása utolsó éveit biztos, hogy nem az Európa Ligára szeretné fecsérelni. Mint a sorozat gólkirálya (aki azon a fronton idén is hasít!), ő a Bajnokok Ligájára született!” Vajon az ázsiai Bajnokok Ligájára gondolhattam??? Ronaldo a vártnál később, de valóban lelépett Manchesterből (igaz, ez már a nyáron szándékában állt...), de karrierje talán nem várt fordulatot vett… Állítólag, ha a Newcastle bejut a BL-be (amire per pillanat bőven van esély), visszatérhet Dél-Afrikából Szaúd-Arábiából Európába Cristiano. Meglátjuk…

Újabban hasít a Manchester United...

8. jóslat: Anglia megnyeri a katari világbajnokságot!

Ezt a tippemet a Nemzetek Ligája sorozat után, a magyarok elleni 0-4 ellenére sem vetettem el, legalábbis a vb-t megelőző írásomban brazil-angol döntőt vizionáltam. Egyébként össze is jöhetett volna. Az angolok meggyőzően és tetszetősen játszottak, bő volt a keretük, pechjük, hogy a legjobb 8 között a franciákkal kellett játszaniuk. Végül ezúttal sem sikerült. Részlet a rájuk vonatkozó tippemből! „Egyébként éppen Southgate lehet a fékező tényező: vajon megvan-e a tapasztalata, tudása, intelligenciája ahhoz, hogy ő legyen Anglia második világbajnok szövetségi kapitánya? Az elmúlt 20 évben is voltak elképesztő spílerek az angol futballban (a teljesség igénye nélkül: Alan Shearer, Robbie Fowler, Michael Owen, Rio Ferdinánd, John Terry, Ashley Cole, Paul Scholes, David Beckham, Frank Lampard, Steven Gerrard és Wayne Rooney), de mindig hiányzott valami extra az angoloktól. Ebben a jelenlegi csapatban hatalmas potenciál rejtőzik és Gareth Southgate 2016-os kinevezése óta mintha valami megváltozott volna. Négy éve a vb-n már negyedikek lettek, tavaly az Eb-n már ezüstérmesek… Idén jöhet az arany? Azért ehhez bizonyára a címvédő franciáknak, a 2002 óta az újabb aranyra mindhiába ácsingózó braziloknak, az újjáalakuló németeknek, a sokra hivatott, mégis semmit nem nyerő belgáknak, a végre Messivel is tornát nyerő argentinoknak és a fiatalos spanyoloknak is lesz egy-két szavuk…” Még több is volt annál az egy-kettőnél… :)

Veretes névsor, szép számok...

És akkor menjünk is tovább... Tippjeim a 2023-as futballévre!

1. tipp: Bajnok lesz a Napoli és az Arsenal

Nyugi, nem minden tippem lesz biztonsági… Egyébként ez biztonsági? Ami a szezon előtt megdöbbentően magas pénzt hozhatott volna, most már nem számítana nagy meglepetésnek, mert a fogadóirodák immár az Arsenal és a Napoli bajnoki címére adnak kevesebb zsetont. Az olasz csapatnál ez érthető is. A Napoli a bajnokság felénél kereken 50 ponttal áll, 19 bajnoki meccséből 16-ot megnyert, s nem csak az szól mellettük, hogy utcahosszal vezetik a bajnokságot (immár 13 pont az előnyük az Inter előtt). A bajnoki címvédő AC Milan bűn rossz (a védelme összeomlóban, a legutóbbi három tétmeccsén 12 gólt kapott…!), a Juventustól épp a napokban vontak le 15 pontot a szerződések körüli kreatív könyvelés miatt (muhaha…), az Inter meg nem elég kiegyensúlyozott – gyakorlatilag nincs komoly riválisa a nápolyiaknak. Nem rossz csapat az Atalanta, aztán ott van a Lazio és az AS Roma is, de ezek mind a dobogóért és a BL indulásért mennek, nem a bajnoki címért! Azért érdekes és különösen izgalmas ez a sztori, mert Maradona egykori klubja (ami utoljára az argentinnal nyert bajnokságot, még a ’80-as években) az elmúlt évtizedben nem egyszer közel állt már a bajnoki címhez, de se klasszis gólvágókkal (Edinson Cavani, Gonzalo Higuain), se klublegendákkal (Marek Hamsik, Dries Mertens, Lorenso Insigne), se posztjukon a világ szűk elitjébe tartozókkal (Pepe Reina, Kalidou Koulibaly, Jorginho, Fabián Ruiz) nem sikerült megszerezni a scudettót. Erre most mindennél nagyobb az esély: igaz, kevesebb a sztár, de ez a csapat nagyon egységes, nagyon jó, és élmény nézni minden meccsét! Két szezonnal ezelőtt például számomra ismeretlen volt Alex Meret neve: nos, ő a Napoli első számú kapusa, aki kiszorította a kolumbiai válogatott David Ospinát is, és hát bizony jól véd ez az olasz! A védelembe tavaly nyáron Szalai Attila fenerbahcés csapattársa, a dél-koreai Kim Min-Jae érkezett, az ő helye Giovanni Di Lorenzóval és Amir Rrahmanival együtt megkérdőjelezhetetlen – a 15 kapott góljuk önmagáért beszél… A nemzetközi középpályán a kameruni Andre Zambo Anguissa, a szlovák Stanislav Lobotka, a lengyel Piotr Zielinski (na ő régi bútordarab) és az olasz Matteo Politano a főszereplő, na meg persze természetesen a grúz Khvicha Kvaratskhelia, aki tavaly nyáron üstökösként robbant be a köztudatba és az olasz élvonalba, nem lesz könnyű őt sokáig Nápolyban tartani... Dél-Olaszországban nagyon jó játékos megfigyelők élhetnek – a góllövőlistát jelenleg is vezető Victor Osimhen is kiváló igazolás volt három szezonnal ezelőtt, de a támadósorban bőséges a választék: bármikor bátran bevethető Giacomo Raspadori, Hirving Lozano és Giovanni Simeone is, aki az Atletico Madridot trenírozó Diego Simeone csemetéje. Luciano Spalletti edzői karrierje legnagyobb sikere előtt áll (ha leszámítjuk azt, hogy Huszti Szabolcsnak edzője lehetett a Zenitnél, azt ugyanis semmi sem überelheti…) – ősszel négyet rúgtak a Liverpoolnak, hatot a Rangersnek, s pár hete ötöt az előtte 8 meccs alatt egyszer sem kapituláló Juventusnak, s ne legyenek kétségeink afelől, hogy ez a Napoli idén nem akar szépen, a célegyenesben meghalni… Bravúros aranyérem várható Nápolyba – ha mégis elveszítik ezt a scudettót, az csak azért lehet, mert állítólag a Napoli ellen is belső vizsgálódás folyik. Na de vajon van az a pontlevonás, ami megint az Inter malmára hajthatja a vizet???

A Juventusnál a pontlevonás miatt apró változások történtek a címerben... :)

Az Arsenal a Premier League felénél ugyanúgy 50 pontot szerzett, mint a Nápoly olasz földön, s egy meccs hátrányban is öt pont az előnye a Manchester City-vel szemben – igen ám, de még kétszer fog játszani a manchesteri kékekkel, a címvédő ellen pedig az eddigi magabiztos menetelés ellenére sem mehet biztosra… A két utolsó bajnoki meccse az Arsenalnak rangadón aratott győzelem volt, ez mindenképp önbizalommal töltheti el Mikel Artetát, akinek érdemes volt megadni a bizalmat – pedig emlékezhetünk arra, hogy bő egy évvel ezelőtt nem állt messze a menesztéstől… Ám ez a londoni projekt most nagyon működik, s a veretlenül megvívott, 2003/2004-es bajnoki cím után lehet újra angol bajnok az Arsenal – gondolta ezt a szezon előtt bárki? Csak szuperlatívuszokban lehet arról a csapatról beszélni, aminek kapujában Aaron Ramsdale bravúrosan véd, a védelemben Gabriel, Ben White és William Saliba takarít, de óriási munkát végez Kieran Tierney, a japán Takehiro Tomiyasu és Oleksandr Zinchenko is. A támadósorból hiába dőlt ki a vb-n hónapokra Gabriel Jesus, honfitársa, Gabriel Martinelli és Eddie Nketiah személyében van két minőségi játékosa, de a legerősebb csapatrésze az Arsenalnak kétségkívül a középpálya, ahol Thomas Partey, Granit Xhaka és Bukayo Saka mellé, mögé megérkezett a napokban, némileg váratlanul Jorginho a Chelsea-től (előtte meg Leandro Trossard a Brightonból), s ott van a Premier League idény egyik legjobb játékosa, Martin Ødegaard is, akiről kár volt annak idején lemondania a Real Madridnak. Egy norvég csodagyerek miatt lehet szomorú egy másik norvég csodagyerek, Erling Haaland, mert hiába rúg ő kétszáz gólt, ha az Arsenal nem tud hibázni… A Manchester City újra klasszikus kilencessel támad, megszerezték a posztján a világ legjobbját, de lehet, ez lesz a vesztük: túlzottan egysíkú a játékuk, mindenki Haalandot keresi a labdával, s ha a norvégnak nem megy (ritkán van ilyen…), nehezen találják a kapu felé vezető utat. Gabriel Jesus és Raheem Sterling több dimenziós játékosok voltak, Haaland egy valamihez ért, de ahhoz nagyon: gólt lőni. Viszont ez szerintem a Manchester City bajnoki címébe fog kerülni. Bár az is lehet, tipp gyanánt én csak az álmomat fogalmaztam meg… :) Sose voltam Arsenal szurkoló, de most nagyon tudnék örülni a bajnoki címüknek!

A Napolinak meg sem kellett izzadnia...

2. tipp: Angliában és Olaszországban is kiesik egy-egy nagy múltú klub az élvonalból

Ha már angol és olasz csapattal kezdtem, folytassuk is angol és olasz csapattal. Mindkét bajnokságból komoly veszélyben van egy-egy patinás klub és jelen állás szerint nem lenne nagy meglepetés, ha az Everton és a Sampdoria is „alászállna a poklokra”. Bár evertoni sikersztorikra fiatal koromból adódóan nem nagyon emlékezhetek, a kétezres években, még David Moyes irányításával jó kis csapatuk volt, egyébként az öt legnagyobb angol klub között tartják számon, tekintve, hogy kilencszer megnyerte a bajnokságot (utoljára a születésem évében, 1987-ben), ötször az FA kupát és egyszer még a KEK-et is. Bár utolsó trófeáját 1995-ben nyerte a klub, az Everton igen patinás csapatnak számít és igen szomorú, hogy évek óta a kiesés ellen küzd. A liverpooli csapat kispadjáról a múlt héten kirúgták az egykori világklasszis középpályást, Frank Lampardot, aki a jelek szerint a pályán jobban irányított, mint a kispad mellől – az előző szezon közepén érkező angollal akkor sikerült bent maradni az első osztályban, de ez az idény eddig nagyon siralmas… Lampard sajnos a Chelsea-nél is megbukott korábban, van még mit tanulnia, ha az edzői pályán akar maradni, de ahogy mondani szokás, a fejétől bűzlik a hal – az Everton szurkolói inkább tüntettek a tulajdonosi kör, mint Lampard ellen az utóbbi hetekben… Ettől még tény, hogy a bajnokság felénél, mindössze 15 (!!!) pontot szerezve az utolsó előtti helyen állnak, október 22-e óta nem nyertek bajnoki meccset, a 15 rúgott góljuknál csak a Wolverhampton szerzett kevesebbet és nagy szerencséjük, hogy az angol válogatott első számú kapusa, Jordan Pickford náluk véd, mert legalább nem kapnak kirívóan sok gólt. Egyébként vannak kifejezetten jó játékosaik, Conor Coady, Abdoulaye Doucoure, Idrissa Gueye, Amadou Onana, Dominic Calvert-Lewin és Neal Maupay neve egészen jól cseng – na jól van, egyikük sem egy Tim Howard, Romelu Lukaku, Wayne Rooney, Tim Cahill vagy Thomas Gravesen (muhaha…), de azért mégis… Valami nagyon nem működik, és erre vagy rájön a Burnleyvel korábban szimpatikus focit játszó új edző, Sean Dyche, vagy jövőre elmaradnak a Premier League-ben a Liverpool elleni Merseyside derbik… Sylvester Stallone az egyik leghíresebb szurkolójuk, nos, a Rocky filmek sztárja lehet, újraforgatná a Menekülés a győzelembe című 1981-es moziját az Everton futballistáival…

Egyszer régen ők is Chelsea futballisták voltak... Emlékeztek még rájuk?

A Sampdoria talán még siralmasabb helyzetben van… 20 meccs alatt 9 pont? Ezt hogy csináltad? Mindössze 2 győzelem és 8 rúgott gól??? Azért nem mondom, hogy a genovai csapaton már csak a csoda segíthet, mert jött már kutyára kamion, láttunk már karón varjút (vagy hogy is vannak ezek a mondások…), és azért vannak még más rém gyenge olasz csapatok is a Serie A-ban… Mondjuk ennyire rossz csak egy van, a Cremonese, ők még meccset sem nyertek, ami egészen elképesztő bravúr… (Ellenben az olasz kupából a Napolit és az AS Romát is kiverték már, és elődöntőt fognak játszani a Fiorentina ellen. Ki érti ezt?) A Sampdoria egykor kupákért harcolt (van egy bajnoki címe és 4 olasz kupa győzelme), nyert nemzetközi trófeát (van egy KEK győzelme és egy elbukott BEK döntője), de már a korábbi években is volt, hogy rezgett a léc – idén ez alighanem le is fog esni… Mondjuk el is fogyott a minőség ebből a csapatból: a kapus, Emil Auderón kívül a két csatáruk lehet ismerős: Manolo Gabbiadini és a 40 éves Fabio Quagliarella, aki ezer szállal kötődik a Sampdoriához, de talán már ő is bánja, hogy nem vonult vissza akkor, amikor ezt még méltóságteljesen megtehette volna… Az utóbbi hetekben két egykori Samp legenda, Szinisa Mihajlovic és Gianluca Vialli is elhunytak – legalább az ő emlékük előtt adózva meg kéne próbálni a lehetetlent. A Kowalsky meg a Vega azt énekli, hogy a lehetetlen nem létezik – nos, csak rá kell nézni a Serie A tabellájára ahhoz, hogy módosítsunk ezen az állásponton. Azért sok szerencsét a genovaiaknak!

Manchester vörös felében megváltozott valami...

3. tipp: Lecsúsznak a „matracosok” a BL-ről, véget ér a Simeone – Atletico Madrid házasság

Bátor vállalás? Az a része talán nem annyira, hogy Diego Simeone távozik a szezon végén az Atletico Madrid kispadjáról, mert a sajtóban egyre többet hallani erről. Az argentin edző 2011 karácsonya óta ül a „matracon”, (hiába érkezett a mennyből az angyallal, ő sohasem volt egy földre szállt angyal…), s ez idő alatt nem nagyon eresztett le, ám most hirtelen kipukkanni látszik az egész projekt. A bajnoki címre kvázi már fél távnál elszállt az esélyük, a kupából a negyeddöntőben kiestek, de ami talán a legfájdalmasabb, hogy a Bajnokok Ligájában hihetetlen drámai körülmények között csoportutolsóként végeztek, így tavasszal egyáltalán nem lesznek már érdekeltek a nemzetközi kupaporondon. Egyszer már előfordult velük, hogy nem jutottak tovább a BL-ben a csoportból, de akkor átpottyantak harmadikként az Európa Ligába, amit aztán a tavasszal meg is nyertek. Most ez nem fog megtörténni… Mondjuk, ebből akár még előnyt is kovácsolhatnak, mert legalább csak a hazai pontvadászatra kell fókuszálniuk. És ez a lényeg: a szezon abban az esetben még talán megmenthető, ha elcsípnek egy BL helyet! Ha nem? Arra Simeone érkezése óta példa sem volt, mióta ő az edző, az Atletico Madrid nem végzett a harmadiknál rosszabb pozícióban a bajnokságban! Ha nem jönne össze a dobogó, vagy netán még a BL-t jelentő negyedik helyről is lemaradnának, az értelemszerűen óriási csalódás lenne. Talán még Antoine Griezmann rózsaszín haja is bevörösödne a méregtől… Vagy a szégyentől. Én mégis vállalom a tippem második felét, mert bár a Real Madrid és a Barcelona mögé bármikor becsúszhat az Atletico harmadiknak – de a Real Sociedad egyelőre nagyon erős, és én a Betis, Villareal duót se merném egy kézlegyintéssel elintézni. Persze, ettől még könnyen meglehet akár a dobogó is, de azt hiszem, ez már kevés lesz ahhoz, hogy Simeone belevágjon egy új együttes építésébe. Maximum, ha maga Torrente kéri meg rá… Nagyon furcsa lesz Simeone nélkül látni ezt az Atleticót, én elképzelni sem tudom (a topligákban ő ül legrégebben ugyanazon csapat kispadján), de be fog következni, talán már idén nyáron… „A szerelemnek múlnia kell, ha múlik, akkor fájnia kell, hogy érezd, mennyit ér, míg tart, míg él…”

Apróságnak tűnik, de érdekes: csak a Real csapatkapitánya tartja maga ellőtt az ellenfél címerét. Sportszerű...

4. tipp: Végre nem kell pótselejtezőt játszanunk az Eb részvételért

Aligha hurráoptimizmus a részemről, s ettől a tipptől még tisztában vagyok azzal, hogy nem vehetjük félvállról az Eb selejtezőket. Mégis jó kimondani: sikeres Nemzetek Ligája szereplésünknek hála az első kalapba kerültünk a sorsoláskor, így szinte biztos volt, hogy papíron gyengébb ellenfeleket kapunk az Eb selejtezőkre. Hogy a szerb, montenegrói, bolgár, litván négyes mennyire könnyű vagy nehéz, mindenki döntse el maga, mindenesetre jó esélyünk van az első két hely valamelyikét elcsípni – így pedig automatikusan ott lennénk a 2024-es Eb-n, s nem mások kezében lenne végre a sorsunk, és nem kéne holmi pótselejtezők miatt aggódni. Persze, nem árt emlékeznünk arra, hogy a 2016-os Eb előtt sem kaptunk nehéz ellenfeleket, Észak-Írország és Románia mégis előttünk végzett… Akkor azonban a norvégok ellen örök életre szóló élményekkel gazdagodhattunk – a visszavágón én is ott voltam, életem legnagyobb futballélménye volt! A 2021-ben megtartott, 2020-as Eb-re sem jutottunk ki egyenes ágon, bár egy-egy bravúr a horvátok és Wales ellen összejött, de nem fért bele, hogy a szlovákok oda-vissza elvertek bennünket… Ám a bosnyákok, majd Izland testén keresztül újra összejött a kontinensviadalon való részvétel – utóbbi meccs drámáját szerintem soha nem felejtjük el, kár, hogy az éppen tomboló koronavírus járvány miatt zárt kapus volt az a meccs. Én most ennek a selejtezősorozatnak a végén nem számítok hasonló drámákra. A szerbeket nem biztos, hogy megelőzzük, de a másik három riválisunkat magunk mögé fogjuk utasítani, s másodikként még automatikusan kijutunk az Eb-re!! Fel kell nőni a feladathoz: fantasztikus játékosaink vannak, és a nagyok ellen nagyot is tudunk játszani – tanuljunk meg a kicsik ellen is futballozni, és nem lesz kérdés, hogy ott a helyünk pótselejtezők nélkül is a következő Eb-n!

2020 óta ők a legjobb gólvágók!

5. Erling Haaland 45 gól fölött végez a bajnokságban

Erling Haaland már Salzburgban és Dortmundban is bebizonyította, hogy kivételes képessége van a gólszerzéshez, de szerintem azt a legelhivatottabb Manchester City szurkolók sem gondolták, hogy így be fog kezdeni Angliában. 19 bajnoki meccsen 25 gól, közte 4 mesterhármas… Egymást követő két Premier League meccsen triplázott, a városi rivális United ellen a triplája mellé kiosztott két gólpasszt is… (Egyébként a BL-ben is van már 5 gólja…) Nincsenek szavak, amikkel tökéletesen le lehet írni ezt a gólérzékenységet, Haaland egyszerűen a góllövésre született. A bajnokság feléhez érve több gólja van, mint amennyit a legtöbb Premier League gólkirály megkoronázása évében az egész szezonban termelt. Higgyétek el, mert utánanéztem… A Premier League 1992/93-as indulása óta már lekörözte a legelső gólkirályt, a 22 gólos Teddy Sheringhamet, az 1997/98-as és az 1998/99-es szezon gólkirályait (előbbi szezonban Chris Sutton, Dion Dublin és Michael Owen, utóbbi évben Jimmy Floyd Hasselbaink, Michael Owen és Dwight Yorke zártak 18 góllal), aztán újra Jimmy Floyd Hasselbaink-et (ezúttal a holland 23 gólt szerzett), Thierry Henry-t (2001/02, 24 gól), Didier Drogbát (2006/07, 20 gól), Nicolas Anelkát (2008/09, 19 gól), Dimitar Berbatovot és Carlos Tévezt (2010/11, 20 gól), Mohamed Szalahot, Sadio Manét és Pierre-Emerick Aubameyangot (2018/19, 22 gól), Jamie Vardy-t (2019/20, 23 gól), Harry Kane-t (2020/21, 23 gól), valamint a legutóbbi gólkirályokat, Mohamed Szalah-t és Son Hungmin-t (23 gól). A jelenlegi csúcsot egy bizonyos Andrew Cole (Blackburn) és Alan Shearer (Newcastle) tartják, előbbi az 1993/94-es, utóbbi az 1994/95-ös szezonban rúgtak ennyit – nos, csak idő kérdése, mikor dönti meg ezeket a csúcsokat Haaland. Ha ebben az ütemben termel továbbra is, és elkerülik a sérülések, meglesz neki a 45 bajnoki gól is - fényév távolságra van mindenkitől...

Már Manchesterben is kiszakadt a gólzsák... :)

6. Szoboszlai Dominik lesz a Bundesliga asszisztkirálya

Megnézném, ahogy Erling Haalandot egy bizonyos Szoboszlai Dominik szolgál ki – volt már ilyen, a Salzburgban együtt bontogatták a szárnyaikat… Mindketten a Bundesligába léptek tovább, s a kezdet a magyar fiúnak volt a nehezebb, de Marco Rose őszi kinevezése óta (aki Salzburgban is volt edzője, ezért pontosan tudta, hogy mire számíthat tőle) végre kulcsszereplő a Lipcsében és élvezi a bizalmat – ezt a bizalmat a hétvégén két gyönyörű góllal hálálta meg, amivel el is intézték a Stuttgartot. Gólpasszok terén az ősszel sem volt adós, hét asszisztot osztott ki, s ha a nemzetközi kupameccseket, meg minden más találkozót is beleszámítunk, a top ligák közül, ha jól emlékszem, csak Messi és De Bruyne adott idén több gólpasszt nála. Idén a Bayern München ellen fejjel készített elő egy találatot, így már 8 asszisztja van a Bundesligában, aminél csak a Frankfurtban futballozó, a világbajnoki döntő 123. percében ziccert hibázó, francia Randal Kolo Muani adott kettővel többet. Növelni fogja Dominik esélyeit, ha a jelenleg sérült Christopher Nkunku visszatér sérüléséből (mert akkor nem Timo Werner és André Silva fogja várni azokat a forintos labdákat…), és a Chelsea-be való távozása előtt az utolsó lipcsei félévében még komolyan veszi a gólkirályi címért zajló harcot – mekkora lenne már, ha Nkunku és Szoboszlai is a másikat segítve érné el végül egyéni célját? Miért Ne? Ez a Lipcse sokkal versenyképesebb csapat, mint a tavalyi volt, és végre Dominik helye is megvan a középpályán…

Még vagy 6-8 ilyen sistergő bombát kérünk idén...

7. Ősszel minimum nyolc honfitársunknak szurkolhatunk majd a top bajnokságokban

De régen volt már ilyen! Én most mégis látok erre esélyt! A jelenlegi Bundesliga különítmény adott – a lipcsei kontingens masszív; Szoboszlairól volt már szó, Willi Orbán egy gép, szinte egyetlen percet sem hagyott még ki ebben a szezonban! Ellenben Gulács Péterrel, ő súlyos sérülés után lábadozik, remélem, könnyen visszaszerzi majd a helyét a kezdőben… Schäfer András sérülés után tért vissza, aztán most újra megsérült, de nagyjából kiharcolta magának a helyet, erre nem megérkezett Aissa Laidouni a Fradiból, aki akár posztriválisa is lehet? Sallai Roland helyzete lehet bizonytalan a Freiburgnál, de ha távozik is a csapatától, a top ligák egyikében kell, hogy maradjon! (Egyébként minden elismerésem Sallaié és a Freiburgé, az előző szezonban hatalmasat mentek!) Ez egyelőre 5 ember. Ennyien eddig is voltak. Hogy lesznek ebből nyolcan? A fiatal Németh András a belga Genkből a német másodosztályú Hamburghoz igazolt a napokban – na, ők a feljutásért küzdenek! Ha ez sikerül, jövőre Németh Andrásból Bundesliga játékos lehet! Vannak még ketten, akiket a top bajnokságok felé sodorhat idén az élet. Nem, nem Vadócz Krisztián az, aki nagyobb világutazó Willy Fognál is… Egyikük Szalai Attila, aki a töröknél erősebb bajnokságban is megállná a helyét. Bár az is érthető, hogy a Fenerbahce ragaszkodik hozzá, azért nem ott kéne megöregednie… A másik Kerkez Milos, aki a holland első osztályban játszik hétről hétre parádésan – és az AZ Alkmaar fiatal tehetsége tavaly már a válogatottban is megmutatta, hogy van benne potenciál. Csak a játékos megfigyelők és csapatmenedzserek is szúrják ki ezt… :) A tippemben a minimum szerepel: igazolhatnak mások is az angol, német, spanyol, olasz, francia bajnokság egyikébe! :)

Laidouninak a sikeres vb után felfelé vezetett az útja...

8. A Chelsea ősszel legfeljebb az Európa Konferencia Ligában indul

A Chelsea mindenféle átigazolási rekordot megdöntött a télen, de annyira nem látszik a koncepció a transzferek mögött, hogy ez siralmas. Csak a legnagyobb transzfereket hadd említsem meg: Benoit Badiashile az AS Monacótól érkezett 38 millió euróért a védelembe, a portugál Joao Félix 11 millióba került, őt az Atletico Madridtól kölcsönözték fél évre, az ukrán Mykhailo Mudryk 70 millába fájt, ő a Sahtar Donyectől jött, az utolsó percekben pedig a friss világbajnok és a katari torna legjobb fiatal játékosának megválasztott Enzo Fernandezt is sikerült bejelenteni – 121 milliót fizetnek érte a Benficának… Nem is tudom, mit mondjak. Szezon közben felvásárolni úgy egy félcsapatnyi játékost, hogy a kulcsemberek közül egyedül az Európa-bajnok Jorginho távozik? Nem biztos, hogy ez jól fog elsülni… A Chelsea klasszisokkal van tele, és ez akkor is igaz, ha a klasszisok fele jelenleg is sérült, ez a szezon pedig annyira rossz, hogy arra szavak sincsenek. Jelenleg a tízedik helyen állnak, nem kevesebb, mint 21 (!!!) ponttal az éllovas Arsenal mögött. A Bajnokok Ligája pozícióktól elbúcsúzhatnak, szerintem az Arsenal, a két manchesteri klub és a Newcastle végez az első négy helyen. Várakozáson alul teljesít a Tottenham és a Liverpool is – ők azért tavasszal még felszívhatják magukat. Van három meglepetéscsapat is, akik jelenleg a Chelsea előtt állnak: a Brighton, a Fulham és a Brentford. A Brighton-t érzem annyira erősnek, hogy ez a lendület a szezon végéig kitartson. Hiába ez a rengeteg igazolás, simán benne van a pakliban, hogy ez a Chelsea csak a 7-8. helyig fogja feltornázni magát az idény végére. A féléve tulajdonos amerikai Todd Boehly azt sem tudja, kit és hova szerződtessen, s az egésznek az a Graham Potter ihatja meg a levét, aki csak úgy belecsöppent a dolgok sűrűjébe, beleszólása nem hiszem, hogy bármibe is lehetett, viszont az eredményeket neki kell produkálnia, különben repül, mint híres névrokona – csak ő Nimbusz kétezres seprű nélkül… Hogy lesz-e olyan sikeres a tengerentúlival a Chelsea, mint amilyen az orosz Roman Abramovic idején volt, még a jövő zenéje. Ami lehet, eleinte inkább hasonlít majd a macskanyávogásra, mint egy Wagner operára…

 Ti milyen tippeket tennétek erre az évre? Szerintetek az én jóslataim közül mi fog és mi nem fog biztosan beteljesülni? Köszönöm, hogy velem tartottatok, találkozzunk legközelebb is!

A bőség zavara - bye, by londoni (chelsea-s) BL álmok?