Távol álljon tőlem, hogy nyugdíjba küldjem Szalai Ádámot, a XXI. század legjobb magyar támadóját, hiszen ezzel magamat is leöregezném, tekintve, hogy válogatottunk csapatkapitánya majdnem három hónappal fiatalabb nálam. Néhány jó éve még lehet a futballpályán, s egyelőre a válogatottban sem látni, hogy ki fogja átvenni a helyét, de egy fontos fejezet idén februárban mindenképpen lezárult az életében: 12 év után távozott a Bundesligából. Milyen volt ez a 12 év? Vegyes! Mint ahogy az ő megítélése is az. Én azonban a nemzeti ünnepünk közelsége miatt is, na meg támadónk védelmében (micsoda ellentmondás…) „magyaros” témával készültem, s bár nem a Pilvax kávéházban jó feketét szürcsölve, de Szalai Ádám 12 (nem fekete) pontja is elkészült – ami összefoglalja a Németországban eltöltött 12 esztendejét.
Isten, áldd meg a magyart!!!
1. Fradistaként szemet hunyok afelett, hogy Újpesten nevelkedett, főleg azért, mert a stuttgarti ifis évek után a szívemnek egy sokkal kedvesebb együttesben pallérozódhatott: a Real Madrid Castillába került, így a spanyol harmadosztályban bontogathatta szárnyait. Ahol nem ment neki rosszul: 2009 januárjában például 13 góllal vezette a harmadosztály góllövőlistáját és Juande Ramos vezetőedző benevezte a Real Madrid BL keretébe. (Összesen 37 meccsen 16 gólt lőtt abban a szezonban.) Bár pályára nem lépett a nagy csapatban, azt hiszem, egész pályafutását és mentalitását meghatározták a Madridban töltött esztendők. 2010 januárjában előbb egy féléves kölcsönszerződés keretében került a német Mainzhoz, majd a nyáron végleg megvásárolták. A kezdést nem aprózta el: első gólját a Borussia Dortmund ellen szerezte, ami rögtön győzelmet ért. A második gólját már a következő szezonban rúgta, akkor meg a Bayern München elleni idegenbeli 2-1-es győzelem alkalmával talált be. Nem indult rosszul németországi karrierje, de aztán 2011. január 14-én a Kaiserslautern ellen keresztszalag-szakadást szenvedett, s egy egész évre a partvonalon kívülre került. Pedig addig 20 mérkőzésen szerzett négy gólt, és bíztató volt a helyzete a csapatban. Fiatal játékosként egy évig várni a visszatérésre és végezni a rehabilitációt… Összeroppanthatta volna ez Ádámot, de ő erősebben tért vissza!
Bizonyíték: játszott ő habfehérben is...
2. De még mielőtt rátérek élete legjobb szezonjára, emlékezzünk meg a Bruchweg Boys-ról. Igen, így hívták az André Schürrle, Lewis Holtby, Szalai Ádám trió alkotta formációt, akik góljaikat zenekart imitálva ünnepelték: Ádám volt a dobos! Ők hárman 24 gólt lőttek a 2010/11-es szezonban, és népszerűségüket jelzi, hogy egyszer egy német tv műsorba is meghívták „zenélni” őket. Ennek a csapatnak egy bizonyos Thomas Tuchel volt az edzője, s története legjobb helyezését érte el akkor a csapat: 5. lett a Bundesligában! Tuchelnek onnan már csak felfelé vezetett az útja, Borussia Dortmund, majd PSG, aztán Chelsea – jelenleg ő a BL címvédő edző… André Schürrle hasznos kiegészítő embere volt a 2014-es világbajnok német válogatottnak (mi az, hogy kiegészítő: a brazilok elleni 7-1 alkalmával két gólt lőtt, s győztes gólpasszt adott Mario Götzének a döntőben), viszont már két éve, 29 évesen visszavonult, míg Lewis Holtby később epizodista volt a Tottenhamben, kölcsönben lehúzott egy szezont a Fulhamben, majd részese volt a Hamburg történelmi kiesésének a Bundesligából. Jelenleg szintén a másodosztályban, a Holstein Kiel csapatában rúgja a bőrt.
A híres Bruchweg Boys
3. Első mainzi korszakának utolsó szezonja valóban prímára sikerült. Későbbi klubja, a Hoffenheim ellen mesterhármast szerzett, s a szezont 29 meccsen szerzett 13 góllal zárta, amivel Détári Lajos és Miriuta László korábbi rekordját megdöntve ő lett az egy szezonban legtöbb gólt elérő magyar játékos! (A világválogatott Détári az Eintracht Frankfurtban az 1988/89-es szezonban, míg Miriuta az Energie Cottbus spílereként a 2000/2001-es évadban szerzett 11 gólt.) Három és fél évet töltött a Mainznál, abból egyet teljesen kihagyott sérülés miatt, de 79 bajnokin így is berámolt 21 gólt. Nagyot szólt ez akkor, de nem érdemtelenül hívta fel magára a figyelmet az akkor élcsapatnak számító Schalkénál…
Thomas Tuchel azóta a világ egyik legjobb edzője lett
4. Közben a válogatottban is bemutatkozhatott 2009 februárjában Izrael ellen, Erwin Koeman dobta be a mély vízbe – de Kánaánban csak másfél évvel később érezhette magát, amikor meglőtte első góljait a válogatott mezében: San Marino ellen rögtön triplázott (a második gólja a mai napig pályafutása egyik legszebb találata szerintem, jó 35 méterről, a felpörgetett labdát kapásból vágta védhetetlenül a kapuba). Néhány nappal később a finnek ellen csak egy gólt lőtt, de az nagyon fontos volt (ezen a meccsen rúgta Dzsudzsák azt az emlékezetes gólt a 94. percben). A 2011-es év sajnos válogatott szinten is teljesen kimaradt a számára, de a visszatérését góllal ünnepelte Bulgária ellen, majd 2012-ben betalált még Andorrának és a törököknek is (ez utóbbi mekkora meccs volt, ráadásul nem is egy brahi meccs, hanem vb selejtező…) Aztán elérkezett a 2013-as év, és Szalai pályafutásának egyik legemlékezetesebb momentuma – sajnos nem a futballpályán… Ki ne emlékezne arra, hogyan kaptunk ki 8-1-re Amszterdamban… Előtte néhány nappal Bukarestben sem volt esélyünk, az éppen csapat nélküli Marica már az első percben gólt lőtt, végül 3-0-ra kaptunk ki a románoktól. Ádám a hollandok ellen nem lépett pályára, de a sajtótájékoztatón ő kapott mikrofont és kendőzetlenül, ritkán tapasztalt őszinteséggel elmondta a véleményét arról, mit gondol a hazai futballközegről és mi a véleménye a magyar edzői karról. „Át lettünk verve” – csak úgy suhintotta a kezében lévő tollat… Ez a nyíltság korántsem tetszett mindenkinek: hogy mer véleményt formálni egy olyan valaki, aki évek óta külföldön focizik, és fogalma sincs arról, mi zajlik idehaza? Érdemes megnézni ezt a 26 perces videót (akár újra is!): ez az őszinteség hiányzott nagyon sokáig a magyar labdarúgásból. És ez az őszinte sajtótájékoztató volt az első lépés afelé, hogy végre kilépjünk a posványból, s világversenyen vehessünk részt. Én Ádám mondanivalójával egyébként nagyjából egyetértek, esetleg a stílusa lehetett kicsit bántó, de szerintem egyáltalán nem baj, hogy valaki kimondta a tutit – még ha az a valaki egy 25 éves srác volt is… Az Egervári Sándort váltó Pintér Attilánál nem volt válogatott Szalai Ádám: hősünk lemondta a válogatottságot, de szerintem az exfradista védő sem szívesen hívta volna be azok után, hogy az összes magyar edző szakmai felkészültségét nyíltan megkérdőjelezte; mindenesetre mindkettejüknek volt akkora egója, hogy ezt elviseljék… Szerencsére a Pintér-korszak nem tartott sokáig, s a következő kapitány, Dárdai Pál már újra vezérként számolt Szalai Ádámmal.
Őszinte és szókimondó: nem könnyen bocsátották meg neki azt a sajtótájékoztatót...
5. Azzal a Szalai Ádámmal, aki időközben klubot váltott. A sikeres 2012/13-as szezon után a gelsenkircheni Schalke 04 jelentkezett be érte, Németország egyik legpatinásabb klubja. Csak a miheztartás végett: olyan csapattársai voltak, mint a későbbi világbajnok Benedikt Höwedes, Joel Matip, aki azóta a Liverpool védelmének egyik oszlopa, a Bayern München BL győztes kulcsjátékosa, Leon Goretzka, a PSG-vel épp a minap a BL-ből kibucskázó, szupertehetségnek tartott, mégis perifériára kerülő Julian Draxler, a Leonardo di Caprio hasonmásverseny győztese, korábban a Stuttgarttal Bundesliga-győztes kapus, Timo Hildebrand, valamint a világklasszis holland támadó, Klaas-Jan Huntelaar, a perui Jefferson Farfán és a ghánai Kevin-Prince Boateng. Veretes névsor… Rögtön a Bajnokok Ligája selejtezőjében volt jelenésük: a görög PAOK elleni hazai 1-1 után idegenben kellett kivívni a továbbjutást; 3-2-re nyertek, Szalai Ádám két góljával (a másodikat a 90. percben szerezte). A BL csoportkörében már nem talált be, aztán a tavaszi menetelés elég hamar véget ért számukra, mert korábbi klubja, a Real Madrid (de nem a Castilla…) úgy ment át rajtuk, mint kés a vajon: az éppen a 10. BEK/BL győzelme felé hasító spanyol csapat 6-1-re győzött Gelsenkirchenben (a BBC mindhárom tagja duplázott azon a meccsen…), majd a visszavágón is győzött 3-1-re, így az a 9-2 német szempontból nem festett túl jól… (Az első meccsen Szalai nem játszott, a visszavágón viszont megkapta a második 45 percet!) A Bundesligát kifejezetten jól indította Ádám: debütáló meccsén betalált a Hamburg elleni őrült 3-3 alkalmával a nyitó fordulóban, majd a harmadik játéknapon a Hannover ellen is gólt lőtt, az Augsburg ellen pedig duplázott a nyolcadik fordulóban. Jó sorozatát a 11. meccsnapon, a Hertha ellen zárta le, ahol szintén beköszönt, ezután viszont sokáig néma maradt – még két Szalai gólt láthatott a szezonban a nagyérdemű: az Eintracht Braunschweig (26. forduló) és a Stuttgart (31. forduló) kapuját vette be. A bajnokságban hét, a nemzetközi kupában két gól, miközben korántsem ő volt az első számú centere a Schalkénak – egyedül Jefferson Farfán és Klaas-Jan Huntelaar szerzett nála több gólt a szezonban bajnoki mérkőzésen. Egyetlen szezont töltött az égszínkékeknél, de nem mondanám sikertelennek azt az egy évet!
Jól megértették egymást Julian Draxlerrel
6. 2014. nyarán aztán az élvonal egyik legalacsonyabb költségvetésű, mégis középkategóriás csapatnak számító Hoffenheimhez szerződött, akiknek egyszer korábban mesterhármast hintett, és akiknél szintén góllal mutatkozott be – sőt, az Augsburg elleni meccs után a Bundesliga hivatalos honlapján a játéknap legjobb játékosának is megválasztották! A folytatás már nem mindig volt diadalmenet: a Bayern München ellen például pályafutása során először kiállították, s két mérkőzésre el is tiltották. Egy jó meccse azért még volt az évben: az Eintracht Frankfurt ellen csereként pályára lépve egyenlítő gólt szerzett, majd a győztes gól előtti passzt is ő osztotta ki Roberto Firminónak. Igen, annak a Firminónak, aki évek óta Jürgen Klopp szenzációs Liverpooljának a középcsatára! Firminón kívül egyébként olyan csapattársai voltak ekkor Ádámnak, mint a Bayern Münchenből idén nyáron a Dortmundba szerződő Niklas Süle, vagy a támadósorban Kevin Volland és Anthony Modeste – ez mondjuk magyarázat is arra, hogy miért nem kapott sok játéklehetőséget. Kölcsön is adták Hannoverbe, ahol pályafutása legrosszabb fél szezonját töltötte, 12 bajnokin nem szerzett gólt – postafordultával vissza is tért a Hoffenheimhez, ahol megrázta magát…
Julian Nagelsmann még zöldfülű edzőként volt az edzője a Hoffenheimben. Azóta a Leipziggel BL elődöntőben is járt, jelenleg pedig a Bayern München edzője...
7. Kétségkívül nehéz időszak volt ez Szalai Ádám életében, aki másfél évig (!!!) se klubszinten, se a válogatottban nem tudott gólt szerezni. Sokan nem is értették, Dárdai Pál és Bernd Storck miért bízik benne egyáltalán… A 2016-os Európa-bajnokságra vezető úton egyetlen gólt szerzett, igaz, az Feröer szigeteken legalább három pontot ért… Aztán a norvégok elleni sikeres pótselejtezőt követően egy budapesti kocsmában mindenkit meghívott egy pálinkára. Később, a legjobbkor, hála Istennek a pályán is tett azért, hogy visszanyerje a szurkolók szimpátiáját, amit a telki sajtótájékoztatós kirohanása óta hiába keresett. Az osztrákok elleni nyitó meccsen már éppen mindenki Böde Dániel nevét kezdte skandálni, őt követelve a csapatba, amikor a Szalai – Kleinheisler páros összehozta a vezető gólt. De micsoda játék volt az! „550 nap után be lehet azt piszkálni, pöckölni, tuszkolni…” – utalt Hajdú B. István Szalai Ádám rettentően hosszú gólcsendjére (40 tétmeccs után talált be…), s vált rögtön szállóigévé ez a mondat. De hát mikor is törne meg ez a rossz széria, ha nem az Eb nyitó meccsén? Kű Lajos az 1972-es Eb-n rúgott utoljára magyar gólt, azóta vártuk a pillanatot – megérte várni! S ha egy üzlet beindul: azon az őszön Svájc ellen 2, Lettország és Andorra ellen 1-1 gólt szerzett még.
Miután bepiszkálta, pöckölte, tuszkolta...
8. A Hoffenheimben is valamennyire jobbra fordult a sora, bár a 2016/17-es szezonban Andrej Kramaric és Sandro Wagner is sokkal többet játszott nála, a 23 meccsen szerzett 8 gólja miatt nem kell szégyenkeznie – főleg, ha tudjuk, mennyiszer szállt be csereként. Volt klubját, a Mainzot például a padról beállva szomorította el két góljával, ami után a Kickernél bekerült a forduló válogatottjába is. Duplázott az Ingolstadt elleni 5-2 alkalmával is (újra bekerült a legjobbak közé), s szintén két gólt szerzett a Borussia Mönchengladbach kárára. A Hoffenheim, immár a fiatal és ambiciózus Julian Nagelsmannal a kispadon a negyedik helyen zárta a bajnokságot és története során először indulhatott a Bajnokok Ligájában! Igaz, a selejtező a végállomást is jelentette számára, hiszen a Liverpool már akkor is a Mane – Szalah – Firmino hármassal támadott. (Szalai a visszavágón csereként lépett pályára egy bizonyos Serge Gnabry helyett…) Bár időközben Törökországból és a Premier League-ből is érdeklődtek iránta, ő maradt, s a döntés végül őt igazolta… A következő szezont sérüléssel indította, majd sokszor újfent a padról beállva segített csapatán. Volt és lesz csapatának, a Mainznak megint rúgott kettőt, végül öt góllal fejezte be az idényt. A záró fordulóban betalált a Borussia Dortmund ellen, amivel eldőlt, hogy a Hoffenheim története legjobb helyezését elérve bronzérmes lesz, és selejtező nélkül indulhat a Bajnokok Ligájában!
Amennyi időt a pályán töltött, maximálisan kihasználta, és remek statisztikával rendelkezett...
9. A következő szezont is prímán kezdte: a Hoffenheim kikapott ugyan a Bayern Münchentől, de Szalai Ádám szerezte a szépítő gólt, a második fordulóban pedig duplázott a Freiburg ellen! A Bajnokok Ligájából sajnos nem sikerült továbbjutni: bár sehol nem kaptak ki nagyon, mindhárom vereségük egy gólos volt, a három döntetlen kevés volt a Manchester City, a Lyon és a Sahtar Donyeck mellett. Az ukránok elleni második meccsen ráadásul ki is állították Szalai Ádámot, akit az előző idényben a Braga elleni Európa-Liga csoportmeccs 97. percében küldtek le idő előtt a pályáról, így elmondhatta magáról, hogy Bundesliga, BL és EL kiállítása is volt. Kétes dicsőség… Sokkal büszkébb lehet arra, hogy előszeretettel szerzett gólt korábbi vagy későbbi klubjai ellen. Mainz játékosként a Hoffenheim, Hoffenheim játékosként a Mainz kapuját vette be többször, míg ebben a szezonban a Schalkénak is beköszönt – éppen pályafutása 50. Bundesliga gólját szerezve! A szezonban elég sok meccsen lépett pályára, de többnyire csereként, ezért a 6 Bundesliga gólja miatt megint nem kell elmarasztalni. A Hoffenheim a korábbi évekhez képest a csalódást jelentő 9. helyen végzett, Szalai Ádám pedig visszatért oda, ahonnan tulajdonképpen a Bundesliga karrierje elindult: a Mainzhoz.
A Hoffenheim szurkolói is jó szívvel gondolhatnak rá...
10. A válogatottat bőven érte kritika a 2016-os Európa-bajnokság után, hiába, Feröer szigetek elleni 0-0-k és andorrai 0-1-k helyett inkább látott volna további bravúrokat a közönség. A sérülésektől is sújtott 2017-es és a nevetségesen bárgyú belgával, George Leekens-szel sújtott 2018-as év első feléről jobb, ha nem beszélünk (mindenki így jár jobban…), ám aztán megérkezett Marco Rossi, aki Szalai Ádámnak is új szerepet szánt! A frissen életre hívott Nemzetek Ligája sorozatban el kezdte termelni a gólokat, az Úr 2018. esztendejének hajrájában három meccsen négy gólt szerzett – Észtországnak kint kettőt, idehaza egyet rúgott, s beköszönt a finneknek is. 2019-ben mindössze két gólt szerzett a nemzeti csapatban, de egyiket sem fogja egykönnyen elfelejteni! A vb ezüstérmes horvátok ellen Eb selejtezőn egyenlített (aztán nyertünk is!), majd az új Puskás Stadion avatómeccsén ő szerezte az első magyar gólt (kikaptunk Uruguaytól 2-1-re). Ki gondolta ekkor, hogy két évig meccsre sem lehet majd menni a covid miatt… Időközben Dzsudzsák Balázs kikopott a válogatottból és Szalai Ádám lett az új csapatkapitány! Megérett a feladatra: nézzék meg a lelkesítő beszédét, amit az Izland elleni pótselejtező félidejében mondott! Beleborzongok még ma is… Szalai Ádám a második Eb-jén is gólt szerzett, sőt a németek ellen gólpasszt is adott: a csapat egyik legjobb játékosa volt a tornán, s kevés hiányzott a csoportból való továbbjutáshoz. Méltó helyre került az a csapatkapitányi karszalag…
Ezután a csodálatos mozdulat után Neuer hálójában pihent a labda...
11. Második mainzi szerepvállalása már kevésbé volt ennyire sikertörténet: csak a töltött káposzta jó újramelegítve, tartja a mondás, amivel talán már Ádám is egyet ért. Igazán fontos játékossá már nem vált, igaz, amikor gólt lőtt, az legalább sorsdöntő volt. Mindhárom szezonjában egyetlen bajnoki gólt szerzett, de a Frankfurt, a Werder Bremen és a Fürth elleni gólja is három pontot ért. Egy időre a keretből is kitették, mert összetűzésbe keveredett a klubvezetéssel, mire a játékostársai szolidaritásból nem jelentek meg az egyik edzésen. A 2021/22-es szezon őszi felében többször bajlódott sérüléssel, sőt, télen, egy rejtélyes fejműtéten is át kellett esnie, miután volt egy autóbalesete – s bár 2022. januárjában két meccsen időhúzó cserének még beküldték, ez már Szalai hattyúdala volt a Bundesligában. Harmincötödik életévében így is meglepően jó csapattól kapott ajánlatot: a svájci FC Basel neve jól cseng az európai klubfutballban, ahol még bajnoki címért küzdhet és akár nemzetközi kupameccsen is pályára léphet - már bemutatkozó mérkőzésén gólt szerzett, s a legutóbbi játéknapon is betalált.
Küzdőszellemből jeles!
12, Ha meg kell említenem az elmúlt húsz év 5 legjobb magyar játékosát – bizony, helyet szorítanék Szalainak. Gera Zoltán, Dzsudzsák Balázs és Juhász Roland mellett feltétlenül karaktere volt a XXI. századi magyar focinak. És igen, nem pörgeti fején a labdát, s néha úgy fordul meg, mint egy csuklós busz. De a modern labdarúgásban egy csatárnak nem elég, ha csak belövi a helyzeteket. Egyre kevesebb a Filippo Inzaghihoz és Ruud van Nistelrooy-hoz hasonló támadó, akiknek csak annyi volt a dolguk, hogy jó helyre érkezzenek, és számolatlanul rúgták a gólokat. Szalai Ádám birkózik, megtartja a labdákat vagy lefejeli egy társának, leköti a védők figyelmét, visszamegy védekezni, űzi-hajtja a társait… Emlékszem, amikor Wales ellen 1-0-s vezetésnél a ráadás perceiben Gareth Bale elől mentett kritikus pillanatban a saját kapunk előtt. Nem mellesleg: két Eb-n is gólt szerzett! 78 meccsen 25 gól címeres mezben – ez azt jelenti, hogy nagyjából minden harmadik meccsén betalál. Ha nem Cristiano Ronaldóknak és Lionel Messiknek képzeljük magunkat, ez egyáltalán nem rossz statisztika! Albert Flórián 75 meccsen 31, Nyilasi Tibor 70 meccsen 32, Kiprich József 70 meccsen 28 gólt szerzett. És ők mindhárman világklasszisok voltak. Pályára lépések tekintetében jelenleg a 11., a gólok számában még a 17. a nemzeti csapatban, de csak hét találatra van a nyolcadik helyezett Zsengellér Gyulától – őt szerintem lehet még esélye befogni. Klubszinten meg két kis csapat történelme legjobb szerepléséből is részt vállalt: a Mainzcal ötödik, a Hoffenheimmel negyedik, majd bronzérmes lett! Kétszer is szerepelt Bajnokok Ligája csoportkörben, sőt, egyszer még a tavaszi szezonban is pályára lépett (emlékeim szerint ez csak a PSV-ben szereplő Fehér Csabának, na meg a Leipziget erősítő Gulácsi Péternek és Willi Orbánnak sikerült). Hogy milyen klasszisokkal játszott együtt pályafutása során? Íme, egy álomtizenegy a csapattársaiból!
Gulácsi Péter (Magyarország) – Joel Matip (Schalke), Benedikt Höwedes (Schalke), Niklas Süle (Hoffenheim), Nico Schulz (Hoffenheim) – Serge Gnabry (Hoffenheim), Gera Zoltán (Magyarország), André Schürrle (Mainz) – André Kramaric (Hoffenheim), Klaas-Jan Huntelaar (Schalke), Roberto Firmino (Hoffenheim)
Cserepad: Timo Hildebrand, Willi Orbán, Sead Kolasinac, Leon Goretzka, Julian Draxler. Edzők: a Thomas Tuchel, Julian Nagelsmann páros. Játékosedző: Szalai Ádám! Azt hiszem, ez Bundesliga aranyra esélyes gárda lenne!
Az elmúlt évek sikereinek letéteményesei közül négyen: Stieber Zoltán, Gera Zoltán, Szalai Ádám és Dzsudzsák Balázs
Szalai Ádám volt az, aki el merte mondani, mekkora gond van a magyar utánpótlás – és edzőképzéssel, s milyen irreálisak a válogatott felé támasztott elvárások. Botrányt kavart a szókimondásával, őszinteségével, és ezzel nem kevés haragost és ellenszurkolót szerzett magának. De Szalai Ádám volt az is, aki 2015 novemberében egy egész kocsma pálinkafogyasztását fizette – mert büszke volt arra, hogy magyar, s hogy végre ez a magyar válogatott ott lesz egy világversenyen! Szalai Ádám volt az, akit évek óta rengetegen kikövetelnek a csapatból, nagyképűnek és flegmának gondolnak, meg, hogy nincs helye a válogatottban. (Egyébként vicces, de az elmúlt évtized 3 legnagyobb égését tényleg kihagyta: a hollandok elleni 1-8, az andorrai 0-1 és a tavalyi, albánok elleni 0-1 alkalmával nem lehetett a pályán. Látjuk, mire ment nélküle a csapat…) De Szalai Ádám volt az is, aki olyan öltözői beszédet intézett 2020. november 15-én csapattársaihoz, ami nélkül közel sem biztos, hogy ott lettünk volna (és nem csak szurkolóként...) tavaly a részben hazai rendezésű Európa-bajnokságon. Szalai Ádám volt az, akin rengeteget nevetett a hazai sajtó és média, állandó főszereplője volt a Trollfocinak gólképtelensége és padoztatása miatt – még egy kihívás is volt, ami arról szólt, hogy minél több olyan képet készítsenek az oldal követői, amin padon ülnek. De Szalai Ádám volt az is, aki a legjobbkor törte meg a gólcsendjét, egyedüli magyarként szerzett két Eb-n is gólt, s aki 54 góllal fejezte be a Bundesliga karrierjét! Az, hogy 12 év alatt nem kopott ki a világ egyik legerősebb bajnokságából, nem a véletlen műve. Tiszteljük azért, amit elért, s azért is, hogy 35 évesen nem Amerikába ment haknizni, vagy az arabokhoz még egy kis pénzt keresni. Svájcban még új kihívások várhatnak rá!
Szalai Ádám nagy sportember, akinek köszönjük meg a lelkesedését, a szolgálatát és az alázatát is!
Én megköszönöm!
Hajrá Magyarország!
